AZ ELŐSZERZŐDÉSRŐL. Hasznos tanácsok ingatlan vásárlás előtt állóknak. 3 RÉSZ

Sokszor előfordult már ingatlan adásvételi ügyeknél, hogy az új ügyfél úgy érkezett az ügyvédi irodába, hogy boldogan lobogtatta az előszerződését, melyet otthon készített magának. Ha viszont a kezembe vettem ezeket a szerződéseket, melyet az ügyfél otthon maga kreált, akkor bizony már első olvasásra sok tipikus hibát szoktam észrevenni.

A mai bejegyzésben körbejárom, hogy mi is az előszerződés, milyen tipikus hibákat szoktak elkövetni az ügyfelek, ha saját maguk készíti el, továbbá hogy mit is kell tartalmaznia egy jó előszerződésnek.

Nézzük, milyen esetekben van szükség előszerződésre. Egy ingatlanügylet során általában akkor kerül sor az előszerződés kötésére, ha a végleges adásvételi szerződés megkötéséhez még valamilyen feltételnek teljesülnie kell. Pl.: a vevőnek lekötött megtakarítása van, abból akarja kifizetni a vételárat, de még 3 hónapot várnia kell a lekötés felbontásáig. Vagy valamelyik fél elutazik hosszabb időre, az utazás előtt előszerződést kötnek és a végleges adásvételi szerződést arra időzítik, amikor már mindenki jelen tud lenni a szerződéskötésnél Számos más oka is lehet annak, hogy a felek előszerződést kötnek. Ott van például az az eset, amikor a vevő banki hitelt szeretne a vételár kifizetéséhez, de még nem biztos abban, hogy megkapja a kívánt hitelt, ezért előztes hitelbírálatot kér, melynek része egy értékbecslés is, mindehhez pedig legalább egy előszerződést kell vinniük a bankhoz a feleknek.

Az előszerződés valójában a szerződő felek szándéknyilatkozata: az eladó arról nyilatkozik, hogy az ingatlant el kívánja adni, a vevő pedig arról, hogy meg kívánja vásárolni az eladótól az adott ingatlant. A felek ilyenkor csak a szándékukat fejezik ki, a konkrét adás-vétel nem történik meg. Azonban a felek a későbbi adásvételi szerződés lényegi tartalmát (pl.: vételár fizetés, birtoklás, stb.) már lefektethetik alapjaiban. Ezeket aztán majd a végleges szerződésben részletezni fogják. Az előszerződésben foglaltak kötik a feleket, ez alapján fogják a végleges szerződést megkötni. Az előszerződés ugyanakkor nem jogosít földhivatali ügyintézésre, vagyis az ilyen szerződést a felek nem nyújthatják be a földhivatalhoz.

Nézzük a tipikus hibákat, amiket egy otthon szerkesztett előszerződés tartalmazni szokott. A legtipikusabb hibákat veszem sorba. Ilyen például az ingatlan helyrajzi számának hiánya. Ez egy olyan evidens adat, hogy a feleknek sokszor fel sem tűnik, hogy nem rögzítették le az előszerződésben. Holott anélkül honnan is tudnánk, hogy mire akartak szerződni egymással a felek? Hiányozni szokott az is, hogy az előszerződésben átadott vételárat minek minősítik a felek: előlegnek vagy foglalónak. A két fogalom közötti különbségről ITT írtam. Tipikus hiba még a keltezés hiánya, de sokszor a tanúk is lemaradnak az okiratról. Tapasztalatom szerint az ügyfelek sokszor elkövetik azt a hibát is, az általuk készített előszerződésnél, hogy nem veszik bele a végleges adásvételi szerződés megkötésének határidejét, azaz azt a határidőt, amíg a felek egymással megkötik az adásvételi szerződést az előszerződésben foglaltak alapján.

Ezek a saját gyártmányú előszerződések gyakran a „net”-ről származnak, az ügyfelek a legelső iratmintát letöltik, amit a kereső kidob nekik, nem is gondolják át, hogy az ilyen minta valóban tartalmazza-e a legszükségesebbeket. A gyakorlati tapasztalatom az, hogy ezek a letöltött előszerződés-minták bizony nem mindig a legmegfelelőbbek a felek számára.

Az alábbiakban tekintsük át, hogy melyek is a leglényegesebb követelmények, melyet egy előszerződésnek tartalmaznia kell:

1. A szerződő felek adatai: név, születési név, születési hely, idő, lakcím, anyja neve, személyazonosító okmányának száma.

2. A szerződő felek jogállását: ki az eladó, ki a vevő.

3. Az ingatlan adatait: település neve, az ingatlan fekvése (belterület, külterület, zártkert), helyrajzi száma, pontos címe, megnevezése, alapterülete. Mindezeket a tulajdoni lapról ismerjük meg. A tulajdoni lapról bővebben ITT olvashat. FONTOS! Mindig ellenőrizzék a tulajdoni lapot!

4. Tartalmazza az előszerződés azt, hogy tehermentes-e az ingatlan, vagy ha nem akkor a terhek legyenek felsorolva.

5. Az előszerződés tartalmazza kialkudott vételárat.

6. Ha a vevő az előszerződéssel egyidejűleg pénzösszeget is átad, akkor ezen összeg jogcímét rendezzék: előlegként vagy foglalóként adja át? Erről bővebben ITT olvashat.

7. Tartalmazza az előszerződés a végleges adásvételi szerződés megkötésének határidejét is.

8. A fennmaradó vételár megfizetésének határidejét is érdemes belevenni: pl. a végleges adásvételi szerződés megkötésétől számított harminc napon belül fizeti ki a vevő a vételárat.

9. Ha terhelt az ingatlan, akkor a tehermentesítésről röviden írjanak. A tehermentesítésről röviden írjanak: pl. Eladó a végleges adásvételi szerződés megkötéséig tehermentesíti az ingatlant.

10. Fontos, hogy az eladó szavatoljon az ingatlan per-, teher- és igénymentességéért.

11. Néhány szó essék az ingatlan birtokba adásáról is: pl: teljes vételár kifizetésével egyidejűleg a vevő birtokába kerül az ingatlan.

12. Ezután jön a keltezés, amit sokan elfelejtenek.

13. Végül aláírás és tanúk: az ingatlan adásvételi előszerződést a feleken kívül még két tanúnak is alá kell írnia.

Segítségül feltöltöttem a honlapra egy mintát, amely megkönnyíti a feleknek az előszerződés kötését, ha ahhoz nem kívánnak ügyvédi segítséget kérni. Ez természetesen egy alap iratminta, ami a legáltalánosabb esetekben használható, a minimum követelményeket tartalmazza. AZ IRATMINTA INNEN LETÖLTHETŐ. A megfelelő joghatás elérése érdekében az iratminta további kiegészítést is igényelhet, ezért jogász, ügyvéd igénybevétele is javasolt.

Nem minden ingatlanügyletnél javasoljuk az előszerződést. Vannak esetek, nem kis számban, amikor igazából nincs is rá szükség, illetve a felek időt spórolnak azzal, ha adásvételi szerződést kötnek.

EZ A CIKK TÖBB MINT EGY ÉVE NEM FRISSÜLT!