FOKOZOTT VADVESZÉLY AZ UTAKON! MIT TEGYÜNK VADGÁZOLÁS ESETÉN?
A vadászati szezonban, valamint a vadak párzási időszakában növekszik a balesetveszély az utakon, megszaporodnak a vadgázolásos balesetek. Mit tegyünk, ha bekövetkezik egy ilyen baleset? Kit terhel a bizonyítás? Anyagi kár esetén ki viseli a kárt? Az alábbiakban ezeket a kérdéseket járom körbe.
Sok helyen találkozunk vadveszélyt jelző táblákkal, mely felhívja figyelmünket, hogy óvatosabban vezessünk, fokozottan figyeljünk az adott útszakaszon. Előfordul azonban, hogy utunk során olyan helyen is találkozunk vaddal, ahol nincs külön erre figyelmeztető tábla. Elsősorban hajnalban illetve esti időszakban szokott előfordulni, hogy az utak mentén vadállatok bukkannak fel. Ilyenkor a gépkocsivezető fokozott figyelme és óvatossága szükséges, a pillanat tört része alatt mérlegelnünk kell, hogy mit cselekedjünk. Apróvad esetén (pl.: nyúl) kisebb kárral és személyi sérülés nélkül megúszhatjuk az ütközést, ilyenkor nem érdemes túlmanőverezni a gépjárművet, nehogy abból legyen nagyobb baleset. Nagyvaddal (vaddisznó, szarvas) való ütközés esetén sajnos az állat méretéből adódóan az anyagi kár mértéke sem elhanyagolható, nem beszélve az esetleges személyi sérülésről. Ha vadat látunk az út mentén, számítsunk arra, hogy nem egyedül van, rendszerint csoportba verődve bukkannak fel (pl.: elől az anyaállat, akit követ a szaporulata).
Bármennyire is óvatosak vagyunk az autóvezetés során, sajnos előfordulhat hogy vaddal ütközünk. Lássuk, mi a teendő ebben az esetben:
A legfontosabb, hogy hívjuk a rendőrséget és jelentsük be a balesetet. A rendőrség a káreseményt jegyzőkönyvbe veszi, pontosan rögzíti a baleset körülményeit.
A jegyzőkönyvben minden rendelkezésünkre álló adat, információ kerüljön rögzítésre. Például hogy mikor és hol történt a baleset, melyik útszakaszon, milyen látási körülmények voltak, az út melyik oldaláról váltott ki a vad, a vad elpusztult-e vagy sem, stb.. Fontos kérdés lesz a későbbiekben, hogy a vad az út melyik oldaláról került autónk elé, mivel nem mindegy, hogy melyik vadásztársaságot fogja érinteni a kárügy. A szabály az, hogy amelyik vadásztársaság vadászterületéről a vad vadászati szaknyelven szólva „kiváltott”, vagyis elénk ugrott, az a vadásztársaság lesz érintve a kárügyben. Ha vannak tanúk (akár a mi kocsinkban utazók, akár más autósok), akkor azok neve, címe és elérhetősége is legyen rögzítve. Készüljön minél több fotó a baleset helyszínéről, és magáról a gépjárműről is, ez a későbbi bizonyítást könnyítheti.
A rendőrségtől tudhatjuk meg, hogy melyik vadásztársaságot kell értesíteni a balesetről. Fontos, hogy ha a vad elpusztult, akkor azt csak a vadásztársaság viheti el, mi magunk nem, mert az lopásnak minősülne. A vad a vadásztársaságé. Ha sérült a vad és elment a helyszínről, ha lehetőség van rá, akkor kíséreljük meg felkutatni, mivel a sérülése is bizonyítéknak minősül az esetleges kártérítési ügyben.
A rendőrségi vizsgálat tisztázza, hogy betartottuk-e a közlekedési szabályokat (pl. nem a gyorshajtásunk miatt következett be a baleset.)
A kárunkat 30 napon belül írásban (bizonyítható módon pl.: tértivevényes ajánlott levélben) be kell jelentenünk az érintett vadásztársaságnak.
A bizonyítási kötelezettség az autóst terheli. Tehát a vezetőnek kell minden részletet bizonyítania, ide értve a keletkezett kárt és annak összegét is. Minden apró részlet számíthat, ilyenkor fog jól jönni, hogy készült rendőrségi jegyzőkönyv, illetve a fotók is. Ez azonban még mindig nem biztos, hogy elegendő lesz a bíróság előtti bizonyításhoz, mivel nem egyszerű a vadásztársaság felelősségét bizonyítani.
Az érintett vadásztársaság vadászati naplójából megtudhatjuk, volt-e olyan vadászati tevékenység (pl. terelő vadászat, hajtás, társas vadászat) ami a baleset bekövetkezésének időpontjában befolyásolhatta a vad mozgását. A vadászati naplóból másolatot kérhetünk a vadásztársaságtól.
Fontos, hogy a vadásztársaság olyan károkért felel, melyet vadászható vad okozott. Ha pechünkre olyan vadat ütünk el, mely az adott területen nem vadászható faj, akkor lemondhatunk a kártérítésről is.
A kialakult bírói joggyakorlat alapján az autósnak akkor van némi esélye kártérítésre, ha a vadbaleset autópályán, autóúton történt, vagy vadveszélyt jelző tábla nem volt kihelyezve, netán lakott területen belül történt a baleset, ellenkező esetben nehezen bizonyítható a vadásztársaság kártérítési felelőssége.
Ha nem állapítható meg a vadásztársaság felelőssége, és mi magunk is betartottuk a KRESZ szabályait (pl.: nem gyorshajtás miatt következett be a baleset), akkor mindenki maga viseli az őt ért kárt. Az autó tulajdonosa a gépjárműben keletkezett kárt, a vadásztársaság pedig az elpusztult vad miatti kárt viseli.
Hogy milyen kár érheti ilyenkor a vadásztársaságot? A vadásztársaság is gazdálkodó szerv, amelyet ilyenkor anyagi kár ér. A vadásztársaság számára nem csupán az elütött vad húsának értéke a kár. Sokkal jelentősebb a vad tenyészértéke, illetve trófeás vad esetén a trófea értéke. Más a tenyészérték apróvad esetében és más nagyvadnál, de vadgazdálkodási szempontból az elütött vad szaporulatának értéke is számít.
