KI LESZ A NYERŐ?

Aki földet szeretne vásárolni, annak a fejében bizony a fenti kérdés többször megfordul. A vevő esetében a földvásárlást optimális esetben megelőzi az elővásárlási sorrend szerinti pozíció értékelése, elemzése. Koránt sem biztos, hogy a föld azé lesz, aki megköti az adásvételi szerződést. De hogy is van ez? A cikkben végig vesszük, hogy ki lesz a nyerő.

Kevés a hal, sok a fóka

Az agrárszektorban kardinális kérdés, hogy ki jut földhöz, ez ugyanis a működésük egyik alappillére. Mivel a művelhető föld korlátozott számban áll rendelkezésre, ezért az állam a Földforgalmi törvényben leszabályozta a termőföldek vásárlását és meghatározta azt a kört, aki földet vásárolhat, őket milyen sorrendben illet meg elővásárlási jog, sőt maximalizálta a megszerezhető földterület nagyságát és hatósági jóváhagyáshoz kötötte a földvásárlások zömét.

Ki vehet földet?

A gyors válasz: a földműves. És aki nem földműves? Aki nem földműves, az összesen 1 ha-ig vásárolhat földet, ami azt jelenti, hogy annak a személynek, aki nem minősül földművesnek, összesen 1 ha földje lehet. Példa: Ha egy földművesnek nem minősülő személy korábban már örökölt/vásárolt 0,8 ha földet, akkor már csak 0,2 földet vásárolhat.

Mit jelent az elővásárlási jog? A jogosult azon joga, hogy mindenki mást megelőzve megvegye az adott földet. Aki földet vesz és adásvételi szerződést köt rá, annak tisztában kell lennie azzal, hogy hol áll a törvényben meghatározott elővásárlási sorrendben és azzal is tisztában kell lennie, hogy ki előzi meg őt, mivel a sorrendben előrébb álló jogosultaktól számíthat elfogadó nyilatkozatra, mellyel lecsaphatják a kezéről a földet.

A Földforgalmi törvény rögzíti az elővásárlási jogosultak sorrendjét. 7 jogosulti csoportot sorol fel, akik a földvásárlásnál gyakorolhatják elővásárlási jogukat:

1. Első helyen az állam áll, minden más jogosulti csoportot megelőzve.

2. Közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében a földműves tulajdonostársnak elővásárlási joga van.

3. Ha sem az állam, sem a földműves tulajdonostárs nem akarja megvásárolni a földet, akkor az elővásárlási jog megilleti a földet használó olyan földművest,

a) aki helyben lakó szomszédnak minősül,

b) aki helyben lakónak minősül, vagy

c) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;

4. Elővásárlási joga van az állattartónak és az ökológiai gazdálkodást folyató földművesnek. Elővásárlásra jogosult:

- szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása;

- a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.

5. Ha az 1-4 pontban foglalt körből nincs senki, aki a földet megvenné, akkor az olyan földművesnek van elővásárlási joga, aki helyben lakó szomszédnak minősül. Tisztázzuk, ki a helyben lakó és ki a szomszéd:

-helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;

- helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;

6. Ezt követően a helyben lakó földművesnek van elővásárlási joga.

7. A legutolsó helyen azok a földművesek vannak, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. Ezek a személyek akkor vásárolhatják meg a földet, ha az őket megelőző csoportokból senki nem jön szóba a földvásárlásnál.

Cifrázzam még?

A fenti sorrendet tovább árnyalja az, hogy bizonyos elővásárlási jogosulti körben csoporton belüli elsőbbséget biztosít a törvény a családi gazdálkodónak, akit követ a fiatal földműves és a sort zárja a pályakezdő gazdálkodó.

Az elővásárlási jogra és sorrendre ne negatívan tekintsünk (mennyi minden, ami nehezíti a földvásárlást), hanem támaszként, segítőként, ami védi elővásárlási jogunkat, a sorrendben tőlünk hátrébb álló jogosultakkal szemben.

A lényeg, hogy földvásárlás előtt megfontoltan járjunk el, vevőként pozícionáljuk helyünket a törvényi sorrendben, mérjük fel, hogy van-e potenciális elősárlásra jogosult, aki megelőz bennünket és csak ezt követően kössünk szerződést.

Végezetül térjünk vissza a címbéli kérdésre: ki lesz a nyerő? A földvásárlásnál az lesz a befutó, aki a legelőkelőbb helyen szerepel az elővásárlási sorrendben.

EZ A CIKK TÖBB MINT EGY ÉVE NEM FRISSÜLT!