Fontos SZJA változás ingatlanok eladásánál

A szerzést követő öt év után minden ingatlan eladása adómentes lett 2017 január 1-től

Az adásvételi jogügyleteknél minden esetben felmerül a releváns kérdés, hogy az eladónak mennyi adót kell fizetni az eladott ingatlana után.

A főszabály továbbra is az, hogy az ingatlan szerzéskori és eladáskori vételára között felmerülő pozitív különbözet esetén kell az SZJA-t fizetni. A lakás ingatlanoknál (lakóház, lakás) eddig öt évig kellett vizsgálni az adófizetési kötelezettséget, ha azonban a szerződéstől számított öt év után adta el valaki a lakóingatlanát, azt követően egyáltalán nem kellett SZJA-t fizetni. A nem lakáscélú ingatlanoknál (pl. föld, nyaraló, garázs, üzlethelyiség, stb.) 15 évig kellett az adófizetési kötelezettséget vizsgálni, igaz, hogy a szerzéstől számított 5 év után évi 10 %-al lehetett csökkenteni a jövedelem összegét, egészen a 15. évig.

A jó hír az, hogy 2017. január 1-től az öt éves szabályt kiterjesztették valamennyi ingatlanra. Vagyis már nem csak a lakás ingatlant lehet eladni adómentesen öt év után, hanem minden más ingatlant is. Természetesen a szerzéstől számított öt éven belüli ingatlaneladásnál továbbra is vizsgáljuk az adófizetési kötelezettséget és erről a szerződéskötéskor az Ügyfelek tájékoztatást kapnak az ügyvédi irodában.

Az SZJA mértéke pedig az adóalap 15 %-a.

Ez az SZJA változás kedvezően befolyásolhatja a nem lakáscélú ingatlanok eladását, abban az esetben ha valakit eddig az tartott vissza az ingatlan értékesítésétől, hogy a jövedelme után 15 évig adót kellene fizetnie.

A SZJA tv. 62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b) az értéknövelő beruházásokat;

c) 758 759 a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

(4) Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg)

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,

2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,

3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,

4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,

5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

Az adásvételi jogügyleteknél minden esetben kellő körültekintéssel kell eljárnia a szerződést készítő ügyvédnek a szerződő feleket érintő adó- és illetékfizetési kötelezettségek ismertetésében, illetve a fizetési kötelezettséget befolyásoló körülmények feltárásában. A Vevőket érintő illetékfizetési kötelezettség részletes szabályairól, a kedvezményekről, mentességekről egy következő posztban fog szó esni.

Tapasztalatom, hogy egy, a szerződő felek részéről nem elkapkodott, kellően átgondolt, és megfelelően előkészített adásvételi szerződéssel mind az eladói mind a vevői oldal érdekeit nagyszerűen lehet érvényesíteni. Ehhez pedig érdemes az ingatlan ügyletek jogi lebonyolítását nagy szakmai gyakorlattal rendelkező ügyvédre bízni.

Irodám teljes körű jogi lebonyolítást vállal a legösszetettebb ingatlanügyekben is.

Elérhetőségünket itt találja: honlap