AZ ÉLETTÁRSAKRÓL – 1. RÉSZ

Élettársi viszony. Ehhez a fogalomhoz mindenkinek a fejében társul valamilyen képzet. Mit is takar ez valójában? Most egy olyan területről írok, ahol nemcsak a laikusok de sokszor a jogászok is keverik a fogalmakat. Tudja mi a különbség a nyilvántartásba vett és a bejegyzett élettársak között? Mert a kettő bizony nem ugyanaz. Az élettársak jogviszonyáról szóló 3 részes minisorozatban a legfontosabb kérdésekről (fogalmak, jogviszony létrejötte, megszűnése, vagyonjogi és öröklésjogi kérdések, élettársakat megillető szociális ellátások) lesz szó, közérthetően.

Az élettársi kapcsolatok száma évről évre növekszik, nemcsak Magyarországon, de szerte Európában egyre többen élnek ilyen kapcsolatban. A statisztikák szerint Magyarországon közel félmillió élettársi kapcsolat van, ez tehát kb. 1 millió embert jelent. Az ország összlakosságát nézve ez elég nagy szám, éppen ezért a jognak is választ kell adnia számos olyan kérdésre, amelyet ez a típusú családi kapcsolat felvet.

Az élettársi kapcsolatban élők részéről gyakran elhangzik: „nem a papír a lényeg”, ezzel gyorsan meg is nyugtatják magukat, hogy nincs szükség két ember együttéléséhez a papírra. Pontosan ilyen indokok alapján a házasság helyett sokan az élettársi kapcsolatot preferálják, anélkül, hogy tudnák, hogy ebben a kapcsolati formában milyen jogaik és kötelezettségeik vannak.

Nézzük az alapfogalmat:

Az élettársi kapcsolat fogalmát az új Ptk. 6: 514 § (1) bekezdésében találjuk. „Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.”

Szedjük szét elemeire a fenti bekezdést. Kik között állhat fenn élettársi kapcsolat?

Válasz: két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között,

• akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége, vagy élettársi kapcsolata,

• és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban, testvéri kapcsolatban.

A fenti fogalommeghatározás szerint két személy (lehet azonos vagy különnemű) létesíthet élettársi kapcsolatot. Fontos, hogy a két személy életközösségben éljen.

Mi az életközösség?: A Ptk. előírja azt, hogy közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben éljenek együtt az élettársak.

Feltétel még, hogy egyik félnél sem állhat fenn mással házassági életközösség, bejegyzett élettársi életközösség, vagy élettársi kapcsolat. Ha figyelmesen megnézzük ezt a szabályt, látjuk, hogy a jogszabály azt írja elő, hogy nem állhat fenn mással házassági életközösség, mivel az kizárja az élettársi kapcsolatot.

LÉNYEGES: nem azt írja elő a Ptk. hogy nem lehet házas, hanem azt, hogy nem élhet a házastársával házassági életközösségben.

Az élettársak csak hozzátartozóknak minősülnek, de nem közeli hozzátartozók. Vannak olyan jogterületek, ahol az élettársak azonos elbírálás alá esnek a házastársakkal, és vannak olyan jogterületek, ahol a házastársakra előnyösebb szabályok vonatkoznak, mint az élettársakra. Erről a cikksorozat 2. részében fogok írni.

Nézzük, hogy az élettársakat milyen típusokba sorolhatjuk:

1. Élettársak: (nyilvántartásba vétel nélküliek): Belőlük van a legtöbb. Az ebbe a kategóriába sorolt élettársak „csak” együtt élnek, ennek hivatalos nyilvántartásba vétele nem történt meg, de ettől még jogilag élettársaknak tekintendők. Annyival vannak hátrányosabb helyzetbe a nyilvántartásba vett élettársaknál (2. kategória), hogy sok esetben gondot okozhat az élettársi kapcsolat fennállásának és időtartamának bizonyítása, és nyilvántartás hiányában bizonyítási eljárást kell lefolytatni erre vonatkozóan.

2. Nyilvántartásba vett élettársak: A nyilvántartásba vett élettársakat a „sima” élettársakkal szemben plusz jogok nem illetik meg, azonban maga a nyilvántartásba vétel mégis ajánlott, mivel az élettársi kapcsolat fennállásának tényét, időtartamát ezzel lehet igazolni. A nyilvántartást a MOKK vezeti (Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása). Fontos, hogy az élettársi kapcsolat nem a nyilvántartásba vétellel jön létre, hanem a törvényi feltételek együttes fennállásával (lsd.: cikk első része). Mit tartalmaz ez a nyilvántartás: a Felek nyilatkozatát, hogy egymással élettársi kapcsolatban élnek és egymásnak hozzátartozói. A nyilvántartásba vételt közjegyző előtt kell kezdeményezi.

3. Bejegyzett élettársak: bejegyzett élettársi kapcsolatot két nagykorú (18 életévét betöltött), azonos nemű személy köthet, anyakönyvvezető előtt. Kiskorú személy nem köthet ilyen kapcsolatot. A bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét.

Sokan keverik a nyilvántartásba vett és a bejegyzett élettárs fogalmát, sőt egymás szinonimájaként használják. Pedig lényeges a különbség. Olvassuk el még egyszer a fenti bekezdést és egyből észrevesszük a leglényegesebbet. A bejegyzett élettársi kapcsolatban csak az azonosneműek élhetnek, rájuk kevés kivételtől eltekintve a házastársakra vonatkozó szabályok az érvényesek (erről majd a 2. részben még írok). A nyilvántartásba vett élettársak különneműek, jogaikról a cikksorozat 2. részében lesz még szó.

Élettársi kapcsolat megszűnése: A „sima” élettársi és a nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat megszűnik, ha például külön költöznek a felek. A bejegyzett élettársi kapcsolat az egyik fél haláláig, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontásáig tart.

Az élettársakról szóló cikksorozat 2. részében szó lesz arról, hogy milyen különbségek vannak az élettársi kapcsolat és a házasság között. Írok az élettársakat megillető szociális ellátásokról, valamint a tartásdíjról. Tartson velem legközelebb is.

EZ A CIKK TÖBB MINT EGY ÉVE NEM FRISSÜLT!