A HASZONÉLVEZETI JOGRÓL - 4. RÉSZ

A haszonélvezetről szóló cikksorozat 4. (záró) részében a haszonélvezeti jog értékéről lesz szó. Gyakorlati példákon mutatom be a haszonélvezeti jog számításának módját.

Tartson velem a záró részben is.

Mennyit ér a haszonélvezeti jog?

A haszonélvezeti jog értéke több szempontból lényeges kérdés, legyen szó akár haszonélvezeti jog alapításáról, akár megszüntetéséről, mindegyik esetben foglalkoznunk kell a haszonélvezeti jog értékével. Korábbi cikkeimben már leírtam, hogy a haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog. De mennyit is ér valójában?

Mi is az az egyévi érték és hogyan számoljuk?

A haszonélvezeti jog számításánál mindig a vagyoni értékű jog egyévi értékéből kell kiindulni, mely megegyezik a haszonélvezettel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett- forgalmi értékének 1/20-ad részével. Ez tehát az egyévi érték. Menjünk tovább.

Az így meghatározott egyévi értékből aztán attól függően számoljuk tovább a haszonélvezeti jog értékét, hogy határozott vagy határozatlan idejű haszonélvezetről van szó.

• Határozott idejű haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jog értéke: az egyévi érték és a haszonélvező részére kikötött évek számának szorzata, ami nem lehet több az egyévi érték 20-szorosánál, illetve természetes személy esetén az egyévi értéknek a személy életkorától függő korszorzó szerinti többszöröse.

• Bizonytalan időre kikötött haszonélvezet esetén a jog értéke az egyévi érték 5-szöröse.

• Ha a haszonélvezeti jog a jogosult életének idejére terjed ki, (lásd: holtig tartó haszonélvezeti jog) akkor pedig a haszonélvezeti jog értékének számításánál figyelembe kell venni a jogosult életkorát, illetve az életkorhoz rendelt szorzószámot, amit az alábbi táblázatban mutatok be:

a jogosult életkora egyévi érték szorzója

25 évnél fiatalabb 10-szeres

25-50 éves 8-szoros

51-65 éves 6-szoros

65 évnél idősebb 4-szeres

Nézzünk gyakorlati példákat a haszonélvezeti jog számítására:

I. példa: A 49 éves apa a fiával közösen készül lakást venni. Az apa a lakáson holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez, a fiú pedig megszerzi a lakás egészén a tulajdonjogot. A lakás értéke a példában 40 millió Ft. Mennyit ér ez esetben a haszonélvezeti jog és mennyit a tulajdonjog?

1. lépés: az egyévi érték meghatározása: 40 millió Ft/20=2 millió Ft-, Tehát az egyévi érték 2 millió forint.

2. lépés: Megállapítjuk az apa életkorához rendelt szorzószámot, amihez a C pontban szereplő táblázatot hívjuk segítségül: a korszorzó tehát 8.

3. lépés: Művelet: az egyévi értéket szorozzuk a korszorzóval: 2 millió Ft x 8 = 16 millió forint.

A példában szereplő esetben tehát a vásárolt lakás esetében az apa haszonélvezeti jogának értéke 16 millió Ft-, a fiú tulajdonjogának értéke pedig 24 millió forint(ugyanis a teljes vételárból levonjuk a haszonélvezeti jog értékét).

II. példa: Az előző példa ellentéteként nézzük meg, hogy néz ki mindez, ha haszonélvezettel terhelt lakást adunk el. A példa szerint a tulajdonos eladja a lakását, amelyen 63 édesanyjának holtig tartó haszonélvezeti joga áll fenn. A vételár 25 millió forint. A lakás vételárából történik a haszonélvezeti jog ellenértékének kiszámítása. Lássuk a lépéseket:

1. lépés: az egyévi érték meghatározása: 25 millió Ft/20=1 millió 250 ezer Ft-, Tehát az egyévi érték 1 millió 250 ezer forint.

2. lépés: Megállapítjuk az anya életkorához rendelt szorzószámot, amihez a C pontban szereplő táblázatot hívjuk segítségül: a korszorzó tehát 6.

3. lépés: Művelet: az egyévi értéket szorozzuk a korszorzóval: 1 millió 250 ezer Ft-, x 6= 7 millió 500 ezer forint.

A példában szereplő esetben tehát az eladott lakás vételárából az édesanya a haszonélvezeti joga ellenértékeként a vételárból 7 millió 500 ezer forintot kap, míg a tulajdonos 17 millió 500 ezer forintot.

Ezzel a résszel véget ért a haszonélvezetről szóló cikksorozat. Ha az előző részekről lemaradt, akkor azokat itt olvashatja. 1. rész, 2. rész, 3. rész.

EZ A CIKK TÖBB MINT EGY ÉVE NEM FRISSÜLT!