AZ ÉLETTÁRSAKRÓL – 3. RÉSZ
A cikksorozat záró részében az élettársak vagyonjogi viszonyairól írok. Milyen vagyonjogi elvek működnek az élettársi kapcsolatban? Keletkezik-e közös vagyon? Milyen szerződésben rendezhetik az élettársak a vagyoni viszonyaikat? Ha olvasta az első két részt, akkor tartson velem most is.
A régi Ptk. úgy rendezte az élettársak vagyoni viszonyait, hogy az élettársak az együttélés alatt, a szerzésben való közreműködés arányában szereztek közös vagyont. Ha a szerzési arányt nem lehetett megállapítani, akkor azt egyenlőnek tekintették.
Lényegesen változtatott ezen az elven az új Ptk. azzal, hogy vagyonjogi szerződés hiányában az élettársak az együttélésük alatt önálló vagyonszerzőknek minősülnek.
„Ptk. 6:516 § (1) Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők.”
Ez azért lényeges, mivel itt az élettársak vagyoni viszonyainak rendezési elve eltér a házastársakétól, akiknél a házassági életközössége fennállása alatt szerzett vagyon közös vagyonnak minősül.
Az élettársaknál tehát nem ez az elv érvényesül, vagyis ők önálló vagyonszerzők és mint ilyenek, a vagyonukkal önállóan rendelkeznek, azt önállóan kezelik, használják, viszont a tartozásukért is önállóan felelnek.
A Ptk. 6:516 § (1) bekezdés második része az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulattal foglalkozik.
Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.
Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
Élettársi vagyonjogi szerződés:
Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A törvény szigorú alaki feltételt ír elő, eszerint a szerződés csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, így a szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy a Ptk. alapján - a házastársak között érvényesülhet.
A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
Milyen megoldást ajánlok?
Tegye fel a kezét az, aki az élettársakról szóló cikksorozat mindhárom részének elolvasását követően is úgy gondolja, hogy a papír nem számít. Nem arra gondolok, hogy mindenki kössön házasságot. Nem. Arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy az élettársi kapcsolat esetén is éljenek jogaikkal, és amit lehet, tegyenek meg annak érdekében, hogy felkészülhessenek a nem várt esetekre. Használják a jog adta lehetőségeket és gondosan mérlegelve hozzák meg döntéseiket. A legfontosabb lépések, amiket mindenképpen ajánlok az élettársaknak:
élettársi kapcsolat közjegyzői nyilvántartásba vétele,
végintézkedés, hogy időben gondoskodjon az élettársa örökléséről,
élettársi vagyonjogi szerződés készítése.
Ha ezeket a lépéseket elvégzi, akkor már sokkal többet tett az élettársi kapcsolatban élők 95 %-nál.
Ezzel véget ért az élettársakról szóló cikksorozat. Az előző részeket is elolvashatja:
Hamarosan új sorozatot indítok, ahol a házassági vagyonjogi kérdésekkel fogok foglalkozni.
Ha hasznosnak találta az élettársak jogviszonyáról szóló mini cikksorozatomat, küldje tovább, ossza meg olyan ismerősével, aki szintén tanulhat belőle.
EZ A CIKK TÖBB MINT EGY ÉVE NEM FRISSÜLT!
