A HASZONÉLVEZETI JOGRÓL - 3. RÉSZ
A cikksorozat 1-2. részében megismerkedtünk az alapfogalmakkal, a haszonélvező jogaival, kötelezettségeivel és a haszonélvezet időtartamával. A haszonélvezetről szóló cikksorozat 3. részében körbejárjuk azt a kérdést, hogy eladható-e a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan, illetve mi a helyzet akkor, ha a haszonélvező maga szerzi meg az ingatlant.
Eladható-e a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan?
Gyakran felmerülő kérdés, hogy eladhatja-e a tulajdonos a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant? Ha az ingatlan-nyilvántartásba csak haszonélvezeti jog van bejegyezve és nem került bejegyzésre elidegenítési és terhelési tilalom, akkor az ingatlan eladható haszonélvezeti joggal terhelten is, már ha van olyan vevő, aki haszonélvezettel terhelten akarja megszerezni az ingatlant. Tehát haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan haszonélvezeti joggal is eladható (ha az eladást nem akadályozza a tulajdoni lapra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom), viszont a haszonélvezeti jog ilyenkor teljes körűen fennmarad, és a haszonélvező a haszonélvezetből eredő jogait az új tulajdonossal szemben is gyakorolhatja.
Lássuk be, hogy az az ilyen eladási mód viszonylag ritka (pl. családon belüli adásvételeknél előfordul), mivel a vevők általában tehermentes ingatlant akarnak szerezni.
Amikor haszonélvezettel terhelt ingatlan kerül eladásra, akkor a vevők értelemszerűen ragaszkodnak a teljes tehermentesítéshez, melyet a tulajdonos köteles teljesíteni.
A tehermentesítés módja és lépései pedig:
a tulajdonos vagy még az eladás előtt tehermentesíti az ingatlant (haszonélvezővel való megállapodása alapján vagy a haszonélvező egyoldalú nyilatkozata alapján), és törölteti a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapról,
vagy pedig az eladás folyamatába bevonják a haszonélvezőt is, aki az adásvételi szerződésben szerződő félként lesz feltüntetve, mint a haszonélvezeti jog jogosultja és a haszonélvező ebben a szerződésben (döntése alapján ingyenesen vagy ellenérték fejében) lemond a haszonélvezeti jogáról és hozzájáruló nyilatkozatot ad annak ingatlan-nyilvántartási törléséhez.
Mi a helyzet abban az esetben, ha a haszonélvező szerzi meg a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant?
Vannak olyan esetek, amikor a haszonélvező szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát úgy hogy pl. megveszi, vagy ajándékba kapja azt az ingatlant, amelyen haszonélvezeti joga áll fenn. Ilyenkor a haszonélvezeti jog megszűnik, ugyanis egyazon dolognak nem lehet egyidejűleg tulajdonosa és haszonélvezője is. Tehát a tulajdonjog ebben az esetben a haszonélvezeti jogot „kioltja”.
Hogyan kell számítani az illetékalapot akkor, amikor a haszonélvező szerzi meg a tulajdonjogot?
Amikor a haszonélvező maga szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát és haszonélvezeti joga megszűnik, ilyen esetben az illetékszámításnál az illeték alapja az ingatlan forgalmi értékének haszonélvezeti jog értékével csökkentett értéke lesz.
A haszonélvezetről szóló cikksorozat 4., egyben záró részében a haszonélvezeti jog értékéről lesz szó, és gyakorlati példákon keresztül fogom bemutatni a haszonélvezeti jog értékének számítását. Remélem velem tartanak az utolsó részben is.
Amennyiben a haszonélvezetről szóló cikksorozat előző részeit még nem olvasta, akkor azokat itt eléri: A haszonélvezeti jogról -1. rész, A haszonélvezeti jogról - 2. rész
EZ A CIKK TÖBB MINT EGY ÉVE NEM FRISSÜLT!
