HASZNOS TANÁCSOK INGATLANVÁSÁRLÁS ELŐTT ÁLLÓKNAK 1. RÉSZ

Az ingatlan (lakás, ház, telek, nyaraló, garázs, stb..) vásárlás előtt álló ügyfelek gyakran hívnak fel azzal a kérdéssel, hogy ha találkoznak az eladóval, mire érdemes figyelniük, mire kérdezzenek rá feltétlenül az eladónál, továbbá milyen adatokat érdemes beszerezniük.

Minden esetben azzal kezdem, hogy a legfontosabb az ingatlan tulajdoni lapjának megtekintése, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, akkor a helyrajzi számot kell beszerezniük az eladótól.

A tulajdoni lapot többféle módon is beszerezhetik az ügyfelek:

• a földhivataltól 6250 Ft-ért hiteles tulajdoni lap másolatot kérhetnek, vagy

• ügyvédi irodán keresztül is van lehetőség tulajdoni lap beszerzésére (1000 Ft), vagy

• akár maguk is, az Ügyfélkapun keresztül lekérhetik elektronikusan a tulajdoni lapot. Ráadásul van lehetőség az Ügyfélkapun keresztüli ingyenes beszerzésre, erről itt írtam már korábban.

Ha megvan az ingatlan tulajdoni lapja, akkor ellenőrizzük az ingatlan adatait, megnézzük ki van bejegyezve tulajdonosként, illetve ellenőrizzük, hogy tehermentes, vagy terhelt az ingatlan. Ha terhelt, akkor nyilván a teherrel majd foglalkozni kell a későbbiekben (ebben az ügyvéd fog segíteni).

Nézzük át, hogy milyen részei vannak a tulajdoni lapnak:

A tulajdoni lap I. része az ingatlan adatait tartalmazza: település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület) az ingatlan címét, területét m2-ben, művelési ágát (pl.: szántó, rét, erdő, stb.,) vagy művelésből kivett terület megnevezését (pl.: beépítetlen terület, lakóház, gazdasági épület, udvar, stb..). Az I. részen találjuk még a szolgalmi jogra, földhasználati jogra utaló bejegyzéseket.

A tulajdoni lap II. része a tulajdonjogra vonatkozó információkat, adatokat tartalmazza: A tulajdonosa adatait, tulajdoni hányadát, ha a tulajdonos kiskorú, vagy gondnokolt, akkor ennek tényét. A tulajdonos adatai közül a név, születési név, születési év, anyja neve és a lakcím van feltüntetve.

A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait tartalmazza: pl.: haszonélvezeti jog, használat joga, tartási jog, életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog, vezetékjog, visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog, stb.. A tulajdoni lap III. részére bejegyzett jogokhoz és azok jogosultjához kapcsolódhatnak különböző tények, pl.: építési korlátozás, elidegenítési, terhelési tilalom, ranghely fenntartás, stb., ezek szintén a III. részre kerülnek bejegyzésre.

Természetesen a tulajdoni lapot, minden jogügylet előtt, az eljáró ügyvéd lekéri és ellenőrzi, de erre a fentiek alapján az ügyfeleknek is lehetőségük van. Érdemes erre figyelni.

Sokszor fordul elő, hogy a vevők úgy adnak foglalót az eladó részére, hogy a tulajdoni lapot még nem is látták. (Tudni kell hogy a foglaló átadásához nincs feltétlenül szükség ügyvédre, foglaló átadásáról szóló okiratot elegendő két tanú előtt aláírni, természetesen nem árt tudni, mit kell minimálisan az ilyen okiratba foglalni. Erről egy későbbi bejegyzésben fogok írni.)

Végezetül néhány hasznos tanács, hogy a vevő és az eladó mely kérdéseket tisztázzák egymás között, mielőtt ügyvédhez fordulnak :

1. Miután megállapodtak a vételárban, beszéljék meg, a vételár fizetés módját, esedékességét. Azaz meg kell állapodni, a fizetési határidőben és abban, hogy a vételárat egy vagy több részletben fizeti-e a Vevő, valamint milyen módon fizeti meg: készpénzben vagy banki utalással.

2. Döntsék el, hogy a vételárból előleget vagy foglalót ad-e a vevő. (A foglaló olyan szerződési biztosíték, melynél a szerződés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.)

3. Egyeztessenek az ingatlan birtokátruházásáról: mikor kerül az adott ingatlan a vevő birtokába, (kulcsátadás). Pl.: a teljes vételár kifizetésével, vagy esetleg az eladóknak még idő kell a kiköltözéshez.

4. Egyeztessék, hogy milyen közművek vannak az ingatlanban. Az eladótól kérhetnek közmű-egyenleg igazolást, amivel azt igazolja, hogy nincs közműtartozása.

5. Állapodjanak meg abban, hogy kötnek-e előszerződést, vagy egyből a végleges adásvételi szerződést kötik meg. Sok esetben a felek közvetlenül a végleges adásvételi szerződést kötik meg, mely a földhivatalba azonnal benyújtható. Az adásvételi előszerződés kötésére általában akkor kerül sor, ha a végleges adásvételi szerződés megkötéséhez még valamilyen feltételnek teljesülnie kell, ezért a felek az előszerződésben kikötik a határidőt, ameddig egymással megkötik a végleges adásvételi szerződést. Az előszerződést nem lehet a földhivatalhoz benyújtani.).

6. Essen szó az energetikai tanúsítványról is. Erről korábban már itt írtunk.

Amennyiben ezeket a kérdéseket tisztázták, jöhet az ügyvéd és a szerződéskötés. Az ügyvéd az első találkozáskor kikérdezi a feleket, majd részletesen tájékoztatja őket a szerződéskötéssel kapcsolatban felmerülő valamennyi kérdésről (ide értve az illeték és adófizetési kötelezettséget is).

A lakásvásárlási szabályairól korábban már itt is írtam.

EZ A CIKK TÖBB MINT EGY ÉVE NEM FRISSÜLT!