Előleg vagy foglaló? HASZNOS TANÁCSOK INGATLANVÁSÁRLÁS ELŐTT ÁLLÓKNAK 2. RÉSZ
Az egyik legsarkalatosabb kérdés, ami minden ügyletnél elhangzik az ügyfél részéről: előleget vagy foglalót adjon-e az eladónak a jogügylet során.
Ezt a kérdést járom körbe ebben a bejegyzésben.
A foglaló és az előleg között a jogügylet meghiúsulása esetén van különbség, a jogkövetkezmény tekintetében.
Az előleg a Ptk. rendelkezései szerint a jogügylet meghiúsulása esetén is visszajár a vevőnek. Tehát aki előleget adott, és a szerződés a későbbiekben - ebből a szempontból lényegtelen, hogy kinek a hibájából - meghiúsul, akkor az előleg a vevőnek egy összegben visszajár.
Ezzel szemben a széles körben elterjedt foglalónak szankcionális jogkövetkezményei vannak. A foglaló nem azonos az előleggel!
A foglaló olyan szerződési biztosíték, amit a szerződés meghiúsulásáért felelős fél elveszít:
azaz ha a szerződés az eladó hibájából nem teljesül, úgy az eladó a foglaló összegének kétszeresét köteles visszatéríteni a vevő részére,
ha pedig a vevő hibájából nem teljesül, akkor a vevő a foglaló összegét elveszíti, magyarul az eladó megtarthatja a foglalót.
A foglalóról a feleknek kifejezetten nyilatkozniuk kell. Vagyis a szerződés szövegéből ki kell derülni, hogy a vevő által átadott összeg foglalónak minősül. A foglaló összege a kialakult gyakorlat szerint általában a vételár 10 %-a, de a felek egyezségétől függően lehet ennél több vagy kevesebb is.
Végezetül javasolható, hogy ha a vevő nem teljesen biztos a dolgában, akkor inkább előleget adjon, ha azonban teljesen biztos abban, hogy végül megvásárolja az ingatlant, úgy a foglaló a legmegfelelőbb biztosíték számára.
EZ A CIKK TÖBB MINT EGY ÉVE NEM FRISSÜLT!
