A hozzátartozók közötti ajándékozás szabályai
A családon belüli vagyoni viszonyok rendezésének egyik legjobb és leggyorsabb formája az ajándékozás. Az ajándékozás általános szabályairól, illetve a hozzátartozók közötti ajándékozásról az alábbiakban rövid összefoglalót olvashatnak.
Mi az ajándékozás: Az ajándékozás kétoldalú ingyenes szerződés. Az ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles.
Ingatlan ajándékozása: Az ingatlan ajándékozását írásba kell foglalni. Az ingatlan ajándékozási szerződés érvényességi feltétele, hogy a megajándékozott elfogadó nyilatkozatát a szerződés tartalmazza. A megajándékozott tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba át kell vezetni.
Ingatlan ajándékozásánál gyakori, hogy az ajándékozó fél javára egyidejűleg haszonélvezeti jogot is alapítanak.
Az ajándékozás illetéke: Az egyenesági rokonok (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka, stb.) illetve a házastársak közötti ajándékozási jogügylet illetékmentes.
Ha azonban oldalági rokonok, pl. testvérek között történik az ajándékozás, akkor lakástulajdon esetében 9%-ot, minden más dolog esetében 18 % az ajándékozási illeték.
Mikor lehet megtagadni az ajándék átadását?
A ajándék átadását az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.
Mikor lehet visszakövetelni az ajándékot?
Az ajándékozó a meglévő ajándékot visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötést követően bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.
Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. Visszakövetelheti az ajándékozó az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
Mikor nem követelhetjük vissza az ajándékot?
Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.
A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.
EZ A CIKK TÖBB MINT EGY ÉVE NEM FRISSÜLT!
