Illetékmentes vagyonszerzés hozzátartozók között

A vagyonszerzés egyik következménye, hogy az állam felé illetéket kell fizetnünk. Azonban az Illetéktörvény számos kedvezményt illetve mentességet biztosít az illetékfizetésre. Ezek közül most a közeli hozzátartozókat érintő illetékmentességeket tekintjük át.

A közeli hozzátartozók közül kiket illet meg a mentesség?

Az Illetéktörvény szerint az egyeneságbeli rokonokat és házastársakat illeti meg a mentesség. Ide kell még érteni az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is. A törvény a mostoha és nevelt gyermek részére nem biztosít mentességet.

Milyen esetekben jár az illetékmentesség?

Öröklés esetén: nem kell illetéket fizetni az örökhagyó egyenesági rokona valamint a túlélő házastársa által megszerzett örökrész után. Gyakorlati példa: az örökhagyó halálát követően gyermekei, valamint túlélő házastársa illetékmentesen szerzi meg az örökhagyó vagyonát.

Ajándékozás esetén: nem kell illetéket fizetni az ajándékozó egyenesági rokona illetve a házastársa által megszerzett ajándék után. Gyakorlati példa 1.: Nagyszülő az unokájának ajándékozza lakás ingatlanát. Ebben az esetben az unoka illetékmentesen szerzi meg a nagyszülőtől a lakást. Gyakorlati példa 2.: A családi ház a házastársak közül kizárólag a férj nevén van az ingatlan-nyilvántartásban, ezért a ház fele részét a feleségnek ajándékozza, aki így ajándékozás jogcímen megszerzi a ház 1/2 részének tulajdonjogát. Ez a vagyonszerzés is illetékmentes, nem kell tehát a NAV felé illetéket fizetni a vagyonszerző házastársnak.

Visszterhes vagyonátruházás esetén:

• az egyenesági rokonok nem fizetnek illetéket az egymás közötti vagyonátruházás esetén. Gyakorlati példa: a szülő és gyermeke között adásvételi szerződés jön létre egy lakás ingatlanra, melyben a szülő tulajdoni hányadát a gyermek megvásárolja, így tulajdonjogot szerez az ingatlanon. Ez a jogügylet korábban illetékköteles volt, azonban a hatályos illetékszabályok szerint már nem kell illetéket fizetni az egyeneságbeli rokonok közötti visszterhes vagyonátruházásért sem.

• A házastársak a házasság fennállása alatt kötött vagyonátruházás esetén, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén nem fizetik meg a 4 % vagyonátruházási illetéket. Gyakorlati példa: a házastársak a közös tulajdonban lévő családi házukon a vagyonközösséget megszüntetik úgy, hogy az egyik házastárs a másik házastárs tulajdoni hányadát kivásárolja. Az illetékmentességet csak a házasság fennállása alatt biztosítja a jogszabály, tehát volt házastársakat (vagyis akiknek a házasságát bíróság jogerős ítélettel felbontotta) nem illeti meg a mentesség.

Hogyan lehet érvényesíteni a mentességet?

Az illetékmentesség fennállását öröklés esetén az adóhatóság hivatalból vizsgálja. Minden más vagyonszerzés esetén kérelmezni kell a mentesség megállapítását. Az ingatlan vagyonszerzés esetében a NAV felé benyújtott B400-as nyomtatványon van lehetőség jelölni a mentességi feltétel fennállását és kérelmezni a mentesség megállapítását. A B400-as adóhatósági nyomtatványt a szerződéskötéskor az eljáró, szerződést készítő ügyvéd tölti ki az ügyfelek részére és továbbítja az illetékes hatósághoz.

EZ A CIKK TÖBB MINT EGY ÉVE NEM FRISSÜLT!