5 DOLOG, AMIT A KÖZÖS TULAJDONRÓL ÉRDEMES TUDNI
„Közös lónak túros a háta.” Mindannyian ismerjük ezt a mondást. A közös tulajdon fogalma a köztudatban széles körben ismert, azonban a fogalom tartalmával sokan nincsenek tisztában. Sokan félreértelmezik az „osztatlan” közös tulajdont, nincsenek tisztában a tulajdonostársak jogaival, kötelezettségeivel, vagy az elővásárlási joggal, közös költségviseléssel. Ebből kifolyólag pedig sok a tévhit. Ezen félreértések miatt aztán valóban igaz lesz a fenti mondás. Nézzünk át néhány dolgot, amit a közös tulajdonról érdemes tudni.
1. A közös tulajdon fogalma:
A közös tulajdon esetében a dolgon a tulajdonjog – meghatározott hányadok szerint- több személyt illet meg. A dolog egésze valamennyi tulajdonostársat megilleti, de csak a meghatározott eszmei hányada erejéig. Példaként említem az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont: pl.: az ingatlan tulajdonjoga két személyt egyenlő arányban illet meg, akkor a tulajdonjog eszmei hányada, vagyis a tulajdoni hányad: 1/2-1/2. A fennálló tulajdoni hányad határozza meg a tulajdonostársak jogainak mértékét, a felmerülő költségeknek és a dolog hasznainak mértékét is.
2. A használat joga
A közös tulajdon esetén valamennyi tulajdonostárs jogosult az egész dolog birtoklására, használatára. A birtoklás, használat korlátja csak az, hogy e jogok gyakorlása nem járhat a többi tulajdonostárs jogainak, dologhoz fűződő jogi érdekeinek sérelmével. Ingatlan esetén erre tipikus példa, hogy nem lehet a többi tulajdonostársat kizárni az ingatlanból. A gyakorlatban sokszor nehezen kivitelezhető, hogy mindegyik tulajdonostárs egyszerre használja az egész dolgot. Mondjuk erre is van ellenpélda: a házastársak a fele-fele hányadban tulajdonukban lévő ingatlant közösen használják.
3. A használat mértéke:
A tulajdonostársak a közös tulajdon használatát egymás között rendezhetik A használat rendezése történhet tulajdoni hányadok arányában: az egészből mindenki a tulajdoni hányadának megfelelő részt használja. Sokszor azonban ez nem ilyen egyszerű, például azért, mert nem lehet a közös tulajdonban lévő dolgot tulajdoni hányadok arányában felosztani. Ilyenkor a használat mértéke eltér a tulajdoni hányadoktól. A használatot megoszthatják egymás között térben (pl. föld esetén a tulajdoni hányadnak megfelelő mértékű területet használ valaki) vagy időben: a tulajdonostársak meghatározzák ki és mikor, mennyi ideig használhatja a dolgot.
A tulajdoni arányt meghaladó használat esetén a többi tulajdonostárs részére többlethasználati díj jár.
4. Ki viseli a közös tulajdonú dolog költségeit?
Mivel a hasznok a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, a dologgal kapcsolatos kiadások is ugyanilyen arányban terhelik őket. A közvetlen használattal járó költségek (például ingatlan esetén a rezsi költségek) a dolog használóját terhelik. Az állagmegóvással kapcsolatban felmerülő költségek azonban valamennyi tulajdonostársat terhelik, ezek a költségek a tulajdoni hányaduk arányában oszlanak meg. A feltétlenül szükséges állagmegóvó munkálatok elvégzése érdekében bármelyik tulajdonostárs a önállóan eljárhat, ezen munkálatokat elvégezheti és az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs a tulajdoni hányada arányában köteles viselni, mivel a dolog állagának megóvása a tulajdonostársak közös érdeke. Az állagmegóvó munkálatok megkezdése előtt a tulajdonostársakat értesíteni kell, hogy az állagmegóvás szükségességéről meggyőződhessenek.
5. Elővásárlási jog közös tulajdon esetén:
A tulajdonostársak a saját tulajdoni hányadukról önállóan rendelkeznek. A többi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási joggal akkor lehet élni, ha a dolog tulajdonosa a saját tulajdoni hányadát el kívánja adni. Fontos, hogy az elővásárlási jog csak adásvétel esetén gyakorolható, nem áll fenn például akkor, ha a tulajdonos a tulajdoni hányadát elajándékozza vagy elcseréli. Ebben az esetben az eladó vételi ajánlatot köteles küldeni a tulajdonostársaknak, a vételi ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni és a vételi ajánlat elfogadására határidőt kell megadni. A vételi ajánlatra a tulajdonostárs nyilatkozatot tehet, hogy kíván-e vele élni vagy sem. Ha megadott határidőn belül a tulajdonostárs nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával.
EZ A CIKK TÖBB MINT EGY ÉVE NEM FRISSÜLT!
