7 FONTOS SZEMPONT A MEGFELELŐ CÉGFORMA KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Hogyan válasszuk ki a megfelelő cégformát induló vállalkozásunk számára? Vállalkozás alapítása esetén fontos jogi, pénzügyi, földrajzi és munkaerőellátottsági, infrastrukturális, logisztikai szempontokat veszünk figyelembe és gondos mérlegelés után válasszuk ki a számunkra megfelelő cégformát. Nézzük át, melyek azok a szempontok, amiket mindenképpen végig kell gondolnunk, figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy jó cégformát válasszunk az induló vállalkozásunk számára. Az alábbi cikkben a Ptk. szerinti cégformákról, azaz a társas vállalkozói formákról lesz szó: a közkereseti társaságról (Kkt.), betétei társaságról (Bt.) korlátolt felelősségű társaságról (Kft.) és részvénytársaságról (Nyrt., Zrt.).

1. Milyen tevékenységre létesül a cég? Vizsgáljuk meg, hogy a létrehozni kívánt társaság milyen tevékenységet fog végezni. Vannak olyan tevékenységi körök, ahol eleve előírják azt a cégformát, amiben az adott tevékenység végezhető. (pl. MNB engedélyéhez kötött egyes tevékenységek, pl. független biztosítási alkusz tevékenységet csak Kft. vagy Rt. végezhet.). Érdemes átgondolni, hogy a speciális szaktudást kívánó tevékenységeket (pl.: egészségügyi, oktatási, építőipari tevékenységek) milyen cégformában végezzük.

2. Mekkora induló tőkével alakulna a cég?

A tagok által a cégbe invesztált tőke összege is befolyásolja, hogy melyik cégformát válasszuk. Ha kevesebb tőkével rendelkezünk, akkor a közkereseti társaság vagy a betéti társaság között válasszunk, ezek esetében nincs előírt tőkeminimum. Amennyiben nagyobb tőkét kívánunk a cég rendelkezésére bocsátani, akkor gondolkodhatunk Kft-ben vagy Rt-ben. Kft. esetén minimum 3 millió Ft-, tőkét kell a társaság rendelkezésére bocsátani, a részvénytársaság alaptőkéje minimum 5 millió forint. Számolni kell azzal is, hogy a cég indításával mennyi kiadásunk lesz, (cégalapítás ügyvédi költsége, beruházások,, árukészlet vásárlása, szakértői díjak, egyéb kiadások). Ha túl alacsony induló tőkét határozunk meg, akkor könnyen előfordulhat, hogy a kezdés után egyből külső forrásra vagy tagi kölcsönre lesz szükség. A túl alacsony jegyzett tőke összeg a későbbiekben például egy osztalékról szóló taggyűlési határozatnál hátrányt jelenthet.

3. Egy, vagy több személyes társaságot alapítanánk?

A cégalapításnál fontos szempont az is, hogy egyedül alapítanánk-e, vagy több tagja lenne a cégnek. Kft-t alakíthatunk egyedül is, a betéti társasághoz, közkereseti társasághoz legalább két tagra lesz szükségünk.

4. Fontos szempont a felelősségviselés is, ezt is érdemes figyelembe venni.

Nem mindegy, hogy mekkora a felelősségünk a cég kötelezettségeiért, tartozásaiért. A közkereseti társaság tagjai, illetve a bt. beltagja teljes magánvagyonukkal felelnek a cég tartozásaiért. A korlátolt felelősségű társaságok esetében a cégforma neve, azaz a „korlátolt felelősségű társaság” pontatlan elnevezés, hiszen a társaság felelőssége a társaság tartozásaiért korlátlan, azonban a tagok felelőssége korlátozott. Főszabályként a tag nem felel a társaság tartozásaiért (csak kivételes esetben van helytállási kötelezettsége.)

Általánosságban elmondható, hogy a kisebb kockázatú és forgalmú vállalkozások körében elterjedt a közkereseti társaság és a betéti társaság forma (ezek többsége családi vállalkozás). A nagyobb kockázatú tevékenységet végző vállalkozás indításakor érdemes elgondolkodni a korlátolt felelősségű társasági forma választásán. Önmagában az, hogy a kkt. tagjai, bt. beltagja a társaság tartozásaiért a saját vagyonával korlátlanul felel, nem jelenti azt, hogy aki ilyen cégformát választ, annak elúszik a teljes vagyona. Nyilván ezzel a kockázattal számolnia kell, de ha a cég szabályszerűen végzi tevékenységét, az adózási, számviteli szabályokat betartja és nincsenek tartozásai, akkor ezek a cégformák is bátran választhatók (és a statisztika is azt mutatja, hogy sokan választják ezeket a formákat, főleg a bt-t), és fő előnyük az, hogy viszonylag kis tőkével is alapíthatók (nincs tőkeminimum mint a kft-nél). A korlátolt felelősségű társaság szintén elterjedt társasági forma, ami annak köszönheti népszerűségét, hogy a társaság tartozásaiért elsősorban a társaság felel, a tag felelőssége csak kivételes esetben áll fenn.

5. A cég alapításának, működésének, megszüntetésének költségei.

A cégalapítás költségei 2017. március 16-tól kedvező irányban módosultak: illeték és költségmentesség vált a Kft., kkt., bt. alapítása. Részvénytársaság alapítása illeték és díjköteles.

Nem mindegy, hogy milyen adózási formában működik a cégünk, rövid vagy hosszú távra tervezünk. Jelenleg például kedvező adózási forma a KATA (kisadózás), de a „katázás” feltételeinek több szempontból meg kell felelni. Így például csak közkereseti társaság vagy betéti társaság lehet a KATA adóalany, a korlátolt felelősségű társaság már ki van zárva ez alól az adózási forma alól. Itt fontos még a várható árbevétel is,: pl a „katázás” 12 millió forintig kedvező, afölötti árbevétel után 40 % az adóvonzata.

Mérlegeljük, hogy a választott cégformának milyen könyvelési, számviteli szabályoknak kell megfelelni, egyszeres vagy kettős könyvelést kell-e vezetni, ezzel milyen kiadások várhatóak (pl.: könyvelő munkadíja, mérlegkészítés díja, bankszámla vezetés költségei, stb.).

Cégalapításkor általában nem döntő szempont, hogy a választott cégforma milyen módon szüntethető meg, de azért leírom, hogy az egyszerűsített végelszámolást a közkereseti társaságok és a betéti társaságok választhatják (esetükben a végelszámolást 150 napon belül be kell fejezni), míg a kft., rt-k egyszerűsített végelszámolással nem szűnhetnek meg (nekik maximum 3 éven beül kell befejezni a végelszámolást).

6. Kinek a részére fogunk dolgozni, kivel fogunk szerződéses jogviszonyban állni?

A leendő cégforma választásánál az is fontos szempont, hogy kik lesznek a megrendelőink (pl.: magánszemélyek/cégek, belföldi / nemzetközi) illetve kik lesznek a vállalkozásunk beszállítói. Sok szerződéses partner ragaszkodik például a kft formához, aki pedig nem ilyen formában működteti vállalkozását, azzal nem kötnek szerződést.

7. Tervez-e az induló vállalkozás valamilyen beruházást és az mennyi idő alatt valósul meg?

Ha induló vállalkozásunkban beruházást tervezünk, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen adózási formát választunk (lsd.: áfa, eva, kiva). A gazdasági társaság életét az is befolyásolja, hogy mennyi idő alatt valósul meg az adott beruházás, és addig milyen adózási formában van a cég. Még a cégalapítás előtt érdemes ezt a kérdést könyvelővel, adótanácsadóval is körbejárni.

Összegezve:

Aki cégalapításra adja a fejét, az nyilván a fenti tényezőket is mérlegelve, átgondolva hozza meg alapos döntését. Érdemes már a cégalapítás előtt átgondolnunk közép és hosszú távú stratégiánkat. Cégünket ne csak egy-két év távlatában lássuk előre, gondolkodjunk 5-10 éves ciklusokban. Mérjük fel az induló cég piaci lehetőségeit, a cégalapításhoz választott térség logisztikai adottságait, illetve azt, hogy mekkora a szakképzett munkaerő igényünk.

EXTRA TIPP:

ÜZLETI TERV KÉSZÍTÉSE!

Javaslom, hogy az induló cégek készítsék el, vagy készíttessék el a cég üzleti tervét legalább három évre, ezzel átlátható lesz, mikor, mit kell tenni és ami a lényeg, mindezt miből. Az üzleti tervből látni fogjuk, hogy elképzeléseinknek mennyi köze van a realitásokhoz és nem csapjuk be magunkat egy indokolatlanul optimista jövőképpel. Ha az üzleti tervtől nem azt a választ kaptuk mint amit vártunk, az nem jelenti azt, hogy az ötletünket egyből a kukába dobjuk. Sokszor elég csak 30 fokkal arrébb fókuszálni, hogy helyre kerüljenek a dolgok.

Amennyiben cégalapítással, vagy bármilyen cégjogi problémával kapcsolatosan kérdése van, személyre szabott tájékoztatásért keresse bátran irodámat.

dr. Horváth Diána ügyvéd

+3630/2985693,