A HASZONÉLVEZETI JOGRÓL - 1. RÉSZ
A haszonélvezeti jog széles körben ismert fogalom, a tartalmát tekintve azonban az ügyfelek körében sok a bizonytalanság. Ha a haszonélvezet jön szóba egy beszélgetésben, akkor tapasztalatom szerint legtöbbször elhangzik a laikus szájából az a mondat is, hogy „a haszonélvezet erősebb mint a tulajdonjog”. De valóban így van ez? Vagy ez is afféle „városi legenda”. A haszonélvezetről szóló mini cikksorozatból többek között kiderül az is, hogy miben erősebb a haszonélvezeti jog a tulajdonjogánál és miben nem.
Mi a haszonélvezet?
A haszonélvezeti jog jogosultja szerződés vagy jogszabály alapján a más tulajdonában lévő dolgot rendeltetésszerűen birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.
A haszonélvezet többféle módon is létrejöhet. Szerződéssel jön létre a haszonélvezet, például akkor, ha a tulajdonos haszonélvezeti jogot alapít a jogosult javára (ezt megteheti ingyenesen vagy ellenérték fejében). Jogszabály alapján jön létre a haszonélvezet például ha az örökhagyó után az özvegy házastárs megörököli a haszonélvezeti jogot.
Ingó dolog esetén a haszonélvezet akkor keletkezik, ha azt át is adja a tulajdonos. Ingatlan esetében a haszonélvezeti jogot be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
Mire jogosult a haszonélvező?
A fenti bekezdésben már írtam, hogy a haszonélvező jogosult a dolog birtoklására, használatára, hasznosítására és hasznainak szedésére. A haszonélvezőt ezek a jogosultságok a tulajdonossal szemben is megilletik. Tehát ha a haszonélvező él ezekkel a jogokkal, akkor a tulajdonos értelemszerűen nem gyakorolhatja a birtoklással, használattal, hasznosítással kapcsolatos jogait. Vagyis e tekintetben a haszonélvezeti jog valóban erősebb mint a tulajdonjog. De kiemelendő, hogy kizárólag ezen jogok tekintetében.
Mi a lényeges különbség a haszonélvező és a tulajdonos között?
A leglényegesebb különbség az, hogy a dolog tulajdonjogával való rendelkezés kizárólag a tulajdonost illeti meg. Tehát tulajdonjog átruházásáról (pl. ajándékozás, eladás) vagy a dolog megterheléséről (pl. jelzálogjog) kizárólag a tulajdonos dönthet. Ezek a jogok soha nem fogják a haszonélvezőt megilletni.
Hogyan gyakorolhatja a haszonélvező a használat, hasznosítás jogát?
A haszonélvező a dolgot saját maga használhatja. Ebben az esetben a tulajdonost nem illeti meg a használat joga. A tulajdonos a használat jogával abban az esetben élhet, ha a haszonélvező nem kíván élni a használattal. Az, hogy a haszonélvező időszakosan nem kíván élni a jogával (mert mondjuk hosszú időre elutazott), nem azt jelenti, hogy megszűnne a haszonélvezeti joga, és ha meggondolja magát, akkor követelheti a tulajdonostól, hogy ismét adja át neki a dolgot.
A haszonélvezőt megilleti a hasznosítás joga is. Vagyis a dolog használatát átengedheti másnak (harmadik személynek). Ezt megteheti ingyenesen vagy ellenérték fejében (pl. bérleti díj fejében bérbe adja a dolgot). Fontos tudni, hogy ha a haszonélvező ellenérték fejében átengedi a használatot, akkor ez esetben a tulajdonost a használat szempontjából a harmadik személlyel (pl. bérlővel) szemben elsőbbség illeti meg, vagyis azonos feltételekkel (ellenérték megfizetésével) a tulajdonos átveheti a használatot.
EZ A CIKK TÖBB MINT EGY ÉVE NEM FRISSÜLT!
