A HASZONÉLVEZETI JOGRÓL - 4. RÉSZ
A haszonélvezetről szóló cikksorozat 4. (záró) részében a haszonélvezeti jog értékéről lesz szó. Gyakorlati példákon mutatom be a haszonélvezeti jog számításának módját.
Tartson velem a záró részben is.
Mennyit ér a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog értéke több szempontból lényeges kérdés, legyen szó akár haszonélvezeti jog alapításáról, akár megszüntetéséről, mindegyik esetben foglalkoznunk kell a haszonélvezeti jog értékével. Korábbi cikkeimben már leírtam, hogy a haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog. De mennyit is ér valójában?
Mi is az az egyévi érték és hogyan számoljuk?
A haszonélvezeti jog számításánál mindig a vagyoni értékű jog egyévi értékéből kell kiindulni, mely megegyezik a haszonélvezettel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett- forgalmi értékének 1/20-ad részével. Ez tehát az egyévi érték. Menjünk tovább.
Az így meghatározott egyévi értékből aztán attól függően számoljuk tovább a haszonélvezeti jog értékét, hogy határozott vagy határozatlan idejű haszonélvezetről van szó.
Határozott idejű haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jog értéke: az egyévi érték és a haszonélvező részére kikötött évek számának szorzata, ami nem lehet több az egyévi érték 20-szorosánál, illetve természetes személy esetén az egyévi értéknek a személy életkorától függő korszorzó szerinti többszöröse.
Bizonytalan időre kikötött haszonélvezet esetén a jog értéke az egyévi érték 5-szöröse.
Ha a haszonélvezeti jog a jogosult életének idejére terjed ki, (lásd: holtig tartó haszonélvezeti jog) akkor pedig a haszonélvezeti jog értékének számításánál figyelembe kell venni a jogosult életkorát, illetve az életkorhoz rendelt szorzószámot, amit az alábbi táblázatban mutatok be:
a jogosult életkora egyévi érték szorzója
25 évnél fiatalabb 10-szeres
25-50 éves 8-szoros
51-65 éves 6-szoros
65 évnél idősebb 4-szeres
Nézzünk gyakorlati példákat a haszonélvezeti jog számítására:
I. példa: A 49 éves apa a fiával közösen készül lakást venni. Az apa a lakáson holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez, a fiú pedig megszerzi a lakás egészén a tulajdonjogot. A lakás értéke a példában 40 millió Ft. Mennyit ér ez esetben a haszonélvezeti jog és mennyit a tulajdonjog?
lépés: az egyévi érték meghatározása: 40 millió Ft/20=2 millió Ft-, Tehát az egyévi érték 2 millió forint.
lépés: Megállapítjuk az apa életkorához rendelt szorzószámot, amihez a C pontban szereplő táblázatot hívjuk segítségül: a korszorzó tehát 8.
lépés: Művelet: az egyévi értéket szorozzuk a korszorzóval: 2 millió Ft x 8 = 16 millió forint.
A példában szereplő esetben tehát a vásárolt lakás esetében az apa haszonélvezeti jogának értéke 16 millió Ft-, a fiú tulajdonjogának értéke pedig 24 millió forint(ugyanis a teljes vételárból levonjuk a haszonélvezeti jog értékét).
II. példa: Az előző példa ellentéteként nézzük meg, hogy néz ki mindez, ha haszonélvezettel terhelt lakást adunk el. A példa szerint a tulajdonos eladja a lakását, amelyen 63 édesanyjának holtig tartó haszonélvezeti joga áll fenn. A vételár 25 millió forint. A lakás vételárából történik a haszonélvezeti jog ellenértékének kiszámítása. Lássuk a lépéseket:
lépés: az egyévi érték meghatározása: 25 millió Ft/20=1 millió 250 ezer Ft-, Tehát az egyévi érték 1 millió 250 ezer forint.
lépés: Megállapítjuk az anya életkorához rendelt szorzószámot, amihez a C pontban szereplő táblázatot hívjuk segítségül: a korszorzó tehát 6.
lépés: Művelet: az egyévi értéket szorozzuk a korszorzóval: 1 millió 250 ezer Ft-, x 6= 7 millió 500 ezer forint.
A példában szereplő esetben tehát az eladott lakás vételárából az édesanya a haszonélvezeti joga ellenértékeként a vételárból 7 millió 500 ezer forintot kap, míg a tulajdonos 17 millió 500 ezer forintot.
Ezzel a résszel véget ért a haszonélvezetről szóló cikksorozat. Ha az előző részekről lemaradt, akkor azokat itt olvashatja. 1. rész, 2. rész, 3. rész.
EZ A CIKK TÖBB MINT EGY ÉVE NEM FRISSÜLT!