AZ ÉLETTÁRSAKRÓL – 2. RÉSZ

Tudja Ön, hogy örökölhet-e egy élettárs? Tudja azt, hogy ha az élettársaknak közös gyermeke születik, kell-e apasági nyilatkozat? Az élettárs jogosult az özvegyi nyugdíjra? Az élettársakról szóló cikksorozat 2. részében ezeket a kérdéseket is körbejárom és megválaszolom. Tartson velem.

Az élettársakról szóló cikksorozat első részében már megismertük, hogy mit jelent az élettársi kapcsolat, hogyan keletkezik, milyen típusai vannak, ezek a típusok egymástól miben különböznek.

Azt leszögezhetjük, hogy az állam érdeke, hogy a házasságot preferálja, a házassághoz kapcsolódnak a legnagyobb kedvezmények. Leszögezhetjük azt is, hogy az élettársi kapcsolat , - bár a számát tekintve jelentős- nem fogja teljes körűen megkapni azokat a jogosultságokat, kedvezményeket, melyeket a házasság, illetve az abban élők megkapnak. Ennek pedig az az egyszerű oka van, hogy a jogalkotónak nem érdeke, hogy konkurenciát teremtsen a házasság intézményének.

Nézzük meg, mi nem illeti meg az élettársakat:

1. Az élettársak nem vehetik fel egymás nevét.

2. Az élettársak nem fogadhatnak közösen örökbe gyermeket.

3. Nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben.

4. Ha közös gyermekük születik, akkor a férfinek apai elismerő nyilatkozatot kell tennie, ugyanis nem áll fenn az apasági vélelem.

5. Nincs törvényes öröklési joguk egymás után, tehát csak végrendelet alapján örökölhetnek egymás után.

6. A túlélő élettárs nem örököl haszonélvezeti jogot (ellentétben a házastárssal), hacsak nem készült erre vonatkozóan végrendelet.

Élettársakat megillető szociális ellátások:

Számos olyan kedvezmény, juttatás van, amikor az élettársakat a házasságban élőkkel azonosan kezeli a jog.

Milyen ellátások, juttatások igénye vételére jogosultak az élettársi viszonyban élők?

• családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénybe vételére,

• családi adókedvezmény igénybe vételére (a vele közös háztartásban élő élettársával megoszthatja a kedvezményt),

• családi pótlék igénybe vételére,

• családi ellátásokra,

• özvegyi nyugdíj igénybe vételére: ha az élettársával legalább egy éve megszakítás nélkül együtt él és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt él.

Az élettársi kapcsolat fennállását igazolni kell, melyet a közjegyzőnél történő nyilvántartásba vétel megkönnyít (lásd: Az élettársakról - 1. rész).

Mi fán terem az élettársi tartás?

Ez egy új jogintézmény, az új Ptk. hozta be a magyar jogrendbe, korábban ilyen nem volt. Mit is takar ez valójában? Az új Ptk. úgy szabályozza az élettársi tartást, hogy az életközösség megszűnése esetén a volt élettárstól tartást követelhet az a személy, aki önhibáján kívül nem képes eltartani saját magát, feltéve, hogy az élettársi életközösség közöttük legalább egy évig fennállt és a kapcsolatból közös gyermek született.

Tehát 3 feltételnek kell fennállnia ahhoz, hogy a volt élettárs tartásra legyen jogosult:

1. feltétel: önhibáján kívül nem tudja eltartani magát,

2. feltétel: az élettársi kapcsolat legalább egy évig fennállt,

3. feltétel: közös gyermek született a kapcsolatból.

Ha az élettársi kapcsolat megszűnése óta már több mint egy év eltelt, a tartásra csak különös méltánylást érdemlő esetben lesz jogosult.

Nem köteles az élettársát eltartani az, aki ezzel a saját szükséges tartását vagy gyermeke tartását veszélyeztetné.

Hogyan örökölhet az élettárs?:

Sokan a hagyatéki eljárás során döbbennek rá arra, hogy a már évek/évtizedek óta fennálló élettársi kapcsolat esetén sem örökölnek elhunyt párjuk után, végrendelet hiányában. Sőt, az elhunyt nevén lévő lakáson sem örökölnek haszonélvezeti jogot.

A végrendelkezés megoldást jelent az élettársak számára, ugyanis az élettársak a haláluk esetére végintézkedhetnek és gondoskodhatnak arról, hogy az élettársuk örököljön utánuk.

(Megjegyzem, hogy a bejegyzett – vagyis azonos nemű- élettársakra más öröklési szabályok vonatkoznak, ők a házastársakra vonatkozó szabályok szerint örökölnek.)

A cikksorozat 3. (záró) részében az élettársak vagyonjogi viszonyait fogom taglalni. Szó lesz az élettársi életközösség alatt szerzett vagyon helyzetéről, az élettársi kapcsolat megszűnése esetén milyen elszámolásra van szükség, valamint az élettársi vagyonjogi szerződésekről. Tartson velem a záró részben is.

Ha még nem olvasta az élettársakról szóló cikksorozat 1. részét, akkor ezt megteheti itt: Az élettársakról- 1. rész

Ha az Ön élethelyzetében konkrét jogi megoldásra lenne szükség, akkor kérjen személyes konzultációt irodámtól: időpontfoglalás emailen keresztül: dr.horvathdiana@t-online.hu, vagy +3630/2985693-as telefonszámon.